
Amit ma megtehetsz ne halaszd holnapra mert egyszer csak azt veszed észre eljárt az idő.
A különböző technológiai ágazatok megszületése és fejlődésének kezdete.
Ez az írás nagyvonalakban leírja néhány technológiai ágazat megszületésének kezdetét, a hidraulikus energia megjelenését,
a hidraulikus energia térhódítását, majd a megújuló energiák hasznosításában való megjelenését.
Az a véleményem hogy a szélenergia hasznosításban és a napenergia hasznosításban még nagyon az út elején járunk még messze nincs kiaknázva és kifejlődve ez a technológiai ágazat mint ahogy a Wright fivérek sem tudták hogy hova fog fejlődni a repülőgép ipar, amikor a repülő szerkezetükkel a levegőbe emelkedtek. De említhetném a gőzmozdony feltalálóját George Stephensont ő sem gondolta, gondolhatta hogy hova fog fejlődni a kötöttpályás közlekedés. Ma már látjuk a repülés fejlődését, látjuk a kötöttpályás közlekedés fejlődését de ide sorolható minden olyan technológiai ágazat amit ma a XXI - ik században használ az emberiség. A megújuló energia hasznosítás még egy kiaknázatlan terület ahol a megoldások sokszínűsége vár ránk, a múlté lesz az időjárásfüggőség és a napszakok váltakozásának való kitettség ha a hibrid tipusú erőművek színre lépnek. A hibrid tipusú erőművek amik már ötvözik a megújuló energiák hasznosítását és a nap 24 órájában működni képesek, és elektromos energiát szolgáltatnak, ennek a technológiának a fejlődésében ez a következő lépcsőfok. Ezeket a törekvéseket képviselik a DEME féle hibrid tipusú erőművek. Ma már 2020 -ban okosvárosokban gondolkodunk, decentralizált energia rendszerekben gondolkodunk, gépkocsi vezető nélküli közlekedésben gondolkodunk, a repülőgéppel pedig néhány óra alatt eljutunk a világ egyik végéből a másikba.
A hidraulikus energia megjelenése és térnyerése különböző technológiai ágazatokban.
A hidraulikus energiáról röviden.
Az első hidraulikus sajtót Joseph Bramah (1748 - 1814) szabadalmaztatta 1795 - ben. Bramah műhelyében foglalkoztatott Henry Maudslay javaslatára hogy a hidraulikus henger dugattyúját bőr tömítéssel lássák el átütő sikernek bizonyult. Akkoriban az erőforrást nagyméretű gőzgépek jelentették ezért ezekkel központi hidraulikus tápegységeket működtettek melyekről az egyedi gépeket működtették. Az első hidraulikus sajtókat eleinte vízzel majd később olajjal működtették a nyomás előállításához gőzgéppel hajtott nyomásfokozó dugattyús szivattyúkat használtak. Akkoriban a hidraulikus energiát prések, sajtolók, csatornák zsilipkapuihoz és felnyitható hidakhoz használták..
Az első hidraulikus energiával ellátott erőgépek.
Traktorok az ember szolgálatában. / www.Hét Nap /
A traktorok már a XX. század elején megjelentek, és gőzmeghajtásuak voltak. Az első benzinüzemű traktor 1892 - ben készűlt el. Az első belsőégésű motorral működő kerekes traktort az amerikai IHC gyár alkotta meg 1907 - ben, majd 1912 - ben megkezdődött a lánctalpas traktorok gyártása. 1917 - től a Ford Fordson néven készített futószalagon traktorokat, alkatrészei a Ford T modellből származtak.
A traktorok a kezdetektől szinte ugyanolyanok: elől van a motortér, mely a kisméretű kerekekkel felszerelt első tengelyen nyugszik mögötte a traktor végén a vezetőfülke, illetve a vezető ülés helyezkedik el. A klasszikus traktorok a hátsó tengelyükre kapták a vonóerőt. Az első gépek bordázott fémfelniken gurultak de a gumiabrocs feltalálása után elterjedtek a gumikerekes traktorok. 1960 - ban megalkották az összkerékmeghajtású traktorokat melyeknek kerekei egyforma méretűek voltak.
Az MTZ gyár története. / kivonat / /INTERAT ZRT/.
A Minszki Traktor Gyár (MTZ) Csoport 1946 május 29-én alakult. A több mint 70 éves fennállása alatt a gyár a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági gépeket gyártó üzemévé vált, amely több mint 30 000 embert foglalkoztat. A fennállása óta a gyár több mint 3 millió traktort bocsátott ki, melyek közűl több mint 500 000 db - ot exportált a világ 100 országába. A traktorgyártás a KD-35 ös lánctalpasokkal kezdődött. Majd 1953 - ra elkészűlt az első gumikerekes traktor MTZ-2 jelzéssel. Az ötvenes években megnőtt a fakitermelésben használatos KT traktorok iránti igény ami egy új tipus a KT- 12A megjelenését eredményezte. A fejlesztés következő lépése a TDT- 40 fa kihordó lánctalpas traktorok. A TDT-40 - es traktorok sorozatgyártása 1950 májusában indult el. A hidraulikus energia megjelenik a munkagépekben.
A fogaskerék szivattyú működése.
A szivattyúk a mozgási energiát alakítják át hidraulikus energiává. A hidraulikus berendezésekben elterjedt fogaskerék-szivattyú felépítése egyszerű, működése megbízható, gyártása javítása gyors, és költséghatékony. A hidrosztatikus hajtásokat igen kiterjedten használják a gépek működtetésénél. Alkalmazásuk azért előnyös mert egy központi erőforrásból (belső égésű motor) lehet működtetni és nagyon sok részfeladatot ellátó gépet: kormánymű, kerekek hajtása, kitámasztó lábak működtetése, tolólap emelése - süllyesztése, és így tovább.
A hidraulikus energia megjelenése a megújuló energia hasznosításban.
A hidraulikus energia megjelenése a megújuló energia hasznosításban.
A szénerőművek és a megújuló energiákat hasznosító DEME féle hibrid tipusú platform jellemzőinek összehasonlítása.
A szénerőművek jellemzői.
Hőerőmű. / Wikipédia /.
A szénerőművek telepítése és környezeti hatásai.
Lignit tüzelésű erőműveknél a külfejtéses lignitbánya nagy területen és hosszú ideig okoz káros beavatkozást a természeti környezetben. A bányászati műveletek után szükséges a táj folyamatos rehabilitációja, elsősorban fásítással ami a nyári vegetációs időszakban csökkenti a légkör széndioxid tartalmát.
A szénerőműveknek nagy a vízigénye egyrészt a gőz előállítás szempontjából, másrészt a salak és a pernye szállítás szempontjából. Ezért olyan helyre előnyös telepíteni ahol a víz bőségesen rendelkezésre áll. A szénerőművek nagy területet vesznek el a természettől a szén és a salak tárolására. A tárolóterek elkerűlhetetlen porzása környezetszennyező, a salak és pernye kiszállítása jelentős vízmennyiséget igényel és szennyez. A salaktér mindenképpen rontja a tájképet, talaj - és légszennyezést okoz.
Energiaellátás, energiaforrások. / Sulinet /.
Egy további problémát jelent az is, hogy a fosszilis tüzelőanyagok mennyisége különösen a kőolajé és a földgázé, meglehetősen korlátozott. Készleteink végesek. A z emberiségnek nincs néhány millió éve arra, hogy kivárja amíg a természet újra feltölti a készleteket.
/ Dr. Büki Gergely 3. Fosszilis erőművek PDF /.
A meglévő szénerőművek jövőjét gazdasági jellemzőik és környezeti hatásaik határozzák meg. Minkettőben meghatározó szerepe van a hatásfoknak: az alacsony (30% alatti) hatásfoku szénerőműveink a nagy tüzelőköltségük miatt gazdaságilag versenyképtelenek. Fajlagosan nagy a széndioxid kibocsátásuk és egyéb környezetterhelésük miatt pedig a környezet számára elfogadhatatlanok. A jelenlegi szénerőművek 2020 - ban már nem üzemelnek. A barnaszén - tüzelésű erőművek zöme (Ajka, Bánhida, Borsod, Pécs, Tiszapalkonya) már a közeljövőben leáll, kis részük fatüzelésre áll át. A rossz hatásfoku lignittüzelésű 100 és 212 MW villamos teljesítményű egységek sem felelnek meg már 2020 - ban a környezetvédelmi követelményeknek. Végeredményben tehát 2030 - ig az összes meglévő szénerőmű egység (várhatóan) leáll..
A hidraulikus energia megjelenése a megújuló energia hasznosításban.
A platform.
Jellemzői.
Viszonylag kis helyigényű építmény. Szerkezeti felépítése és működési elve egyedi, nem hasonlítható össze más erőmű típusokkal. Károsanyag kibocsátás nincs. Hasznosítja a napenergiát, a (bio)gázt, és a szélenergiát. Korszerű modern technikával felszerelve táv vezérelhető és táv ellenőrizhető. Ötvözi a megújuló energiákat. Működése hibrid tipusú lehet automatizált és a nap 24 órájában működik. Telepítése: széljárta vagy mérsékelten széljárta területekre egyedi áramtermelő egységként, ahol kis alapterület áll rendelkezésre. Feladata: elektromos energiát termelni a hálózatba. Használható magáncélra, közcélra, és az iparban. A leállított szénerőművek alternativája lehet. Ahol a szélenergia hasznosítás hidraulikus energiával történik.
Ez az elképzelés (a megújuló energiákat hasznosító hibrid tipusú platform) irányt mutat a tekintetben hogy elengedhetetlen az energiaszektor "újratervezése" a karbonsemlegesség és a hatékonyság jegyében. Amely minimálisra csökkenti a környezetterhelést, nem korlátozza a gazdasági növekedést, az életszínvonalat, vagy a társadalmi igazságosság megvalósulását.
Készítette: Deme Mihály. 2020 első negyedévében.
A közösségi eneria.
Adódik a kérdés hogy milyen jövőt szeretnénk?

Néhány szóban a centralizált és a decentralizált energiarendszerekről.
A centralizált energiarendszerben a villamos energiát hagyományosan központilag zsinór erőművekben állítják elő széntüzelésű erőművekben, gázerőművekben, és atomerőművekben. Az előállított elektromos energiát feltranszformálás után nagy távolságot áthidaló nagyfeszűltségű távvezetékeken szállítják a felhasználás helyszínére a lakossági és vállalati fogyasztókhoz. Az energiaszállítás egyirányu ami azt jelenti az erőműtől a fogyasztóig történik az energia szállítása kellő letranszformálás után. A lakossági és vállalati fogyasztók passzív fogyasztók. A centralizált energiarendszerekben az elektromos energia szállítása veszteséges 10% körüli.
A decentralizált energiarendszer előnyei.
A decentralizált energiarendszerek jelentősen csökkentik a hálózati veszteséget. Megszünik a fogyasztó hálózati függősége. A központi energiatermelés és elosztás helyett az energiatermelés közelebb kerűl a fogyasztóhoz. A mai még hagyományosnak tekinthető központosított erőművi energia - előállítás kedvező alternativája.
Miért válik a nem központosított energiahálózat egyre kedvezőbb alternatívává?
A hagyományos erőművekben (szénerőművek, gázerőművek, atomerőművek) a megtermelt energia felhasználási pontokra történő szállítása, valamint átalakítása tetemes anyagi ráfordítást jelent az üzemeltetők számára. A rendszer természetéből adódóan nem elég hatékony, nem környezettudatos, ráadásul egy adott energiaforráshoz láncolja a fogyasztókat. A helyben zajló energiatermelés ezzel szemben hosszú távon is jövedelmező megoldás, amely forradalmasítja a folyamatot növeli a hatékonyságot, illetve csökkenti a környezetterhelést és az energiafüggőséget.
A közösségi energia.
A közösségi szintű alkalmazások története az 1930-as évekre nyúlik vissza. Ekkor születtek az Amerikai Egyesült Államok vidéki térségeiben azok az energiaszövetkezetek amelyek ezeknek a távoli településeknek az elektromos árammal való ellátásában kulcsszerepet játszottak. Európában csak jóval később erősödött fel ez az irányzat, mely mára messze túlnőtt az USA-ban megszokott kereteken. Belgiumban 1991-ben jött létre egy jelentős szövetkezet, az Ecopower amelynek jelenleg 40,000 tagja van. Az Ecopower munkája egész Európa szempontjából fontos hiszen ez a szervezet koordinálja a REScoop vagyis az európai megújuló energiás szövetkezetek 2011-ben alapított szövetségének tevékenységét. Ennek az európai szövetségnek 1240 tagszervezete van amelyek mindösszesen 650,000 embert képviselnek szerte a kontinensen - de leginkább annak északi és nyugati felében.
Ahogyan az ábra igen látványosan érzékelteti, az energiaszövetkezetek a közép kelet - európai térségben gyakorlatilag ismeretlen megoldásnak számítanak.
Napenergiát hasznosító közösségi energia kiegészítve megújuló energiákat hasznosító hidraulikus energiával működő hibrid tipusú erőművel.
Hogy miről is szól a közösségi energia?
Együttműködés, előrelátás, fenntarthatóság, csapatmunka, a környezet adta előnyök átformálása közösségi előnyökké. Ez megvalósulhat társasházi fejlesztéssel, helyi energia szövetkezet létrehozásával vagy akár települési összefogással. Nagyban hozzájárul a közösségépítéshez, az önrendelkezéshez és példát mutat. A közösségi energia beruházások ráadásul tudatosabb energiafogyasztásra serkentik a helyi lakosokat.
Talán a legfontosabb célja és hozadéka egy ilyen beruházásnak, hogy ki lehet bújni az energiafüggőség árnya alól.
Ezek a beruházások segítenek a helyi gazdaság erősítésében is. Egyrészt a helyi energia előállítás és sok esetben az olcsóbb energiaszolgáltatás (fűtés, és áram) vonzó a cégeknek mely új munkahelyek létesülését eredményezi. Másrészt megakadályozza hogy a javak kiáramoljanak egy adott régióból. Elősegíti hogy a vásárlóerő helyben hasznosuljon tehát felpezsdíti a helyi gazdaságot. Az energia "szállításából" fakadó költségek jelentősen csökkenhetnek, a kisebb rendszerek pedig jóval nagyobb hatásfokkal működtethetők.
A közösségi energia maga az energia - rendszerváltás és az energia függetlenség egyik eszköze ami elősegíti a decentralizált energiarendszerek térhódítását.
A közösségi energia lényege, hogy az energiaellátással, enegiarendszerekkel kapcsolatos döntéseket az emberek kezébe adja. Benne rejlik jelenlegi energia rendszerünk megváltoztatásának lehetősége, a valódi energiabiztonság és az energiafüggetlenség.
Hogyan válhatunk passzív energafogyasztóból aktív termelő fogyasztóvá?
Magyarországon kedvező feltételekkel lehet háztartási méretű napelemes rendszert csatlakoztatni a hálózathoz. A napos órákban megtermelt többletenergiát a hálózat befogadja, tárolja, ahonnan a fogyasztó a nem napos időszakokban visszaveheti. Évente egyszer kell a vételezett és termelt energia különbségét a szaldót megfizetni. Ha az éves termelés meghaladja a fogyasztást, a hálózat a fölös energiát is átveszi hálózat használai díj nélkül. Távlatilag a saját termelésű energia ára csökkenni a vásárolté növekedni fog, így a saját termelés még gazdaságosabb lesz...
Ha tömegesen terjednek el a háztartási napelemek, és a lakosság jóval kevesebb energiát fog a hálózatból vételezni, akkor újra kell majd gondolni a hálózatok fenntartásának finanszírozását....
Európa nyugati felén és újabban már egyre több kelet európai országban is már több mint 2500 energia közösség főleg energia szövetkezet működik. Ezek a termelő fogyasztó csoportok megtermelik a saját energiájukat...
Megjegyzés.
Miért kell egy közösségi napelemparkot kiegészíteni egy megújuló energiákat hasznosító hibrid tipusú erőművel?
A napelemek által hasznosított napenergia és az ebből előállított elektromos energia nem áll rendelkezésre a nap 24 órájában. Az ilyen fajta elektromos energia előállítást befolyásolja a napszakok váltakozása, és az időjárás változásai vagyis a felhősödés. De ha egy olyan berendezéssel van kiegészítve a rendszer ami már hibrid tipusú ami hasznosítja a napenergiát, a (bio)gázt, és a szélenergiát ami az adott napszakhoz és az adott időjárási viszonyhoz rugalmasan igazodva az adott megújuló energiát hasznosítja, az állandó rendelkezésre állás és az állandó elektromos energia szolgáltatás a nap 24 órájában megvalósítható.
Rajtad is múlik.
Hogyan lesz egy időjárásfüggő közösségi napenergia hasznosításból egy kiszámítható elektromos energia szolgáltatás egy Smart Grid rendszerben?
A válasz egyszerű. Azt a napelem parkot ami ki van téve a napszakok váltakozásának és az időjárás változásainak, vagyis a felhősödésnek, ki kell egészíteni egy a megújuló energiákat hasznosító, hidraulikus energiával működő hibrid tipusú erőművel. Ami átveszi az elektromos energia előállítás főszerepét ami rugalmasan igazodik az adott viszonyokhoz a napelemek pedig másodlagos szereplővé azaz kiszolgáló egységgé válnak. Kiszolgálja elektromos energiával a főszereplőt, azaz a megújuló energiákat hasznosító hidraulikus energiával működő hibrid tipusú erőművet és innentől kezdve nincs időjárásfüggőség és a napszakok váltakozásának való kitettség.
A projekt szándéka aminek az alapját képezi a hidraulikus energiával működő hibrid tipusú erőmű- megszüntetni az időjárásfüggőséget és a napszakok váltakozásának való kitettséget, a napenergia hasznosításban.
Ami hatással van a Smart Grid rendszerek megújuló energia oldali hatékonyságára, és hatással van a Smart City-k biztonságos elektromos energia ellátására.
Ezeket az összefüggéseket mutatja ez az infografika.
Készítette: Deme Mihály 2020 második negyedévében.
A rotorlapátos szélerőművektől a hibrid tipusú szélerőművekig.
Miért kell a rotorlapátos szélerőműveket lecserélni hibrid tipusú szélerőművekre Magyarország területén?
/Energiaklub, Megújuló Energia 2016 május 17 Magyar László/.
Kivonat.
XIX. század: A szén kora.
XX. század: Az olaj kora.
XXI.század: A megújulók kora.
Időnként muszály újragondolni a jövőt, átértékelni a történéseket, felmérni a lehetőségeket, levetni a kinőtt kabátot, és újat szabatni. Így van ez az energiával is. A megújulók egy modern, sok lábon álló, döntően önellátó, rugalmas energiarendszer alapját biztosítják az új kor célkitűzéseivel összhangban. A 2010-es évekre a nemzetközi csapásirány egyértelművé vált szerte a világon rendkivűl dinamikus a megújulós piac fejlődése, a vezető gazdasági hatalmak egymást túllicitálva fektetnek napba és szélbe. Az elmúlt évek energetikai beruházásait tekintve a legnagyobb pénzt a megújulókba tette: az USA, Kína, India, Németország, Nagy-Britannia, és még folytathatnánk a sort... Mára igazi húzóágazattá nőtte ki magát a megújuló ipar munkahelyteremtés, és kutatásfejlesztés szemponjából kiváló terepnek bizonyul. Az EU a klímaváltozás elleni harc élére állt a XXI-ik században a megújulók pedig ennek a törekvéseknek kiváló eszközei. Magyarországnak az új csapásirány kedvez, végre olyan energiaforrásokról beszélünk, amiből mi is jól el vagyunk látva. A potenciálokat tekintve, EU viszonylatban szélenergia és bioenergia adottságaink átlagosak, napenergiában viszont a top 10-ben, geotermiában a legszűkebb élmezőnyben tanyázunk.
Magyarországi helyzetkép a szélenergia hasznosítást illetően.
A helyzet nem túl rózsás a számok és a tények ismeretében.
Magyarország szélviszonyai.
/Országos Meteorológiai Szolgálat/.
Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat a mérsékelten szeles vidékek közé sorolhatjuk, a szélsebesség évi átlagai Magyarországon 2-4 m/s között változnak, de a fentiek miatt lokálisan ettől jelentősen eltérő értékek is megfigyelhetőek. A szélsebességnek jellegzetes évi menete van, legszelesebb időszakunk a tavasz első fele, míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatóak. Hazánkban országos átlagban évente 122 szeles nap fordul elő vagyis amikor a szél legerősebb lökésének sebessége eléri vagy meghaladja a 10m/s ot és ezek közül 35 nap viharos. Vagyis ennyi alkalommal nagyobb a széllökés 15m/s - nál is.
Magyarországi szélerőművek listája.
/Wikipédia/.
Magyarországon összesen 37 szélerőmű park van, összesen 172 toronnyal 329,325KW beépített teljesítménnyel. A legtöbb szélerőmű az ország északnyugati részén, főként Komárom és Mosonmagyaróvár környékén található. De van például a Tési fennsíkon is Csetény és Szápár térségében. Ezeknek a széleroműveknek a teljesítménye a 250 KW-tól a 800 KW-on át egészen a 2000 KW-ig terjed. Ezeknek a szélerőműveknek egy része egy vagy két darabos telepítés, a másik részük pedig csoportos telepítésű. Pl. Levél nevű településnél 12 db van darabonként 2000 KW-os teljesítménnyel, vagy Bőnynél 13 db összesen 25 000 KW-os összteljesítménnyel. A legkorábbi szélerőmű üzembe helyezés Inota/Várpalotánál 2000-ben volt, a legutolsó szélerőmű üzembe helyezés Ikervárnál 2011-ben volt.
A szélerőművek kihasználtsága Magyarországon.
Magyarország rosszul áll a megújuló energiaforrások felhasználásában - a szél is ide tartozik. A 2014-es évre vonatkozó adatok alapján teljes energiaszükségletünk nagyjából hét százaléka származik megújulókból. A szélenergia jelenleg a hazai energiafogyasztás kb. 2,5 százalékát fedezi, a szélerőművek átlagosan 22% - os kihasználtsággal működnek. Ez minden szempontból kevésnek tűnik. Nincs sok szélerőmű építésére alkalmas hely Magyarországon, a szakértők a Kisalföldet mondják a legjobb helyszínnek, de 2011 óta sehol nem épült itthon szélturbina. (Várhatóan ezután se fog).
Szélerőművek telepítését gátló tényezők Magyarországon.
Csak ne a szél! Miért sorvasztja el kormány a szélerőműveket?
/Magyar Narancs 2016 / Kivonat /.
A magyar villamosenergia rendszer adottságai miatt (centralizált rendszer) nem indokolt a további szélerőművek létesítése Magyarországon. Egyes vélemények szerint Magyarországon lenne hely a bővítésre. Van olyan becslés amely 4000 szélkereket is telepíthetőnek tart, az viszont biztos, hogy a jelenlegi 330 MW mellé a nem túl rugalmas magyar villamos rendszer +410 MW-ot (azaz közel 200 kereket) simán képes lenne felvenni. A jelenlegi kormány energia sratégiája az, hogy a megújulókban nagy tételben, de akár 20 százalékos mértékben sem bíznak. Túl decentralizált szétaprózott rendszer ez nekik, amit ha komolyan növelni akarnánk, bele kellene nyúlni az elég rugalmatlan magyar villamosenergia-hálózatba. Ezt nem akarja senki.
De mi a gond a széllel? Az NFM három indokkal magyarázta , miért nem támogatja a szélerőműveket.
1. Fontos a természeti és tájérték megőrzése. 2. A szélerőművek teljesítménye nagymértékben függ a pillanatnyi időjárástól. 3. Továbbá gond az is hogy az ún. kiegyenlítő költség a szélerőműveknél a legnagyobb, hiszen a szélnél soha nem lehet megmondani egész pontosan hogy holnap hogyan fog fújni, és ebből milyen mértékű energiatermelés várható. Az esetleges túltermelés miatti nem szándékolt áramlások zavart okozhatnak a villamos rendszerben.
Szélerőmű kapacitások a világban.
/Alternatív Energia 2011. 10. 10./.
Jelenleg a világ villamos energia felhasználásának mintegy 2,5 százalékát fedezik a szélerőművek. A 2010-ben termelésbe állított kapacitások több mint 80 százaléka tíz országban összpontosul. Jelenleg 83 országban termelnek áramot szélerőművek, a villamos energia hálózatok számára. Az elmult 15 év töretlen fejlődést mutat, 2020-ra a beépített kapacitások mértéke az előrejelzések szerint elérheti a 850-1000 gigawattot is. Magyarország gyakorlatilag teljesen kimaradt a világszinten tapasztalható szélerőmű - építési lázból. Az utolsó magyarországi szélerőművek építése (2010-2011) óta globálisan telepített teljes szélerőmű kapacitás körülbelül megháromszorozódott, és tavaly, év végén megközelítette a 600 GW - ot amelynek közel 10 százaléka 2018-ban épült meg.
Globális Szélenergia Egyesület (WWEA) adatai alapján.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Nemzeti Energia - és Klímatervének első verziója nem számol új szélerőművi kapacitásokkal, sőt a jelenleg üzemelők bezárását feltételezi. A szélerőművek élettartam hosszabbítása nincs napirenden így a kormány előzetes terve szerint 2025-re 98,7, 2027-re 50 MW-ra olvad, 2030-ra pedig teljesen eltűnik Magyarországról a szélenergia kapacitás.
A fent leírtak a probléma egyik része.
Ez pedig a probléma másik része.
Mi a különbség a rotorlapátos szélerőmű és a DEME féle hibrid tipusú szélerőmű között.
Leírás a /Kezdőlap/ oldalon.
A hibrid tipusú szélerőmű előnyei és felhasználási területei.
A technológia oldaláról nézve: új dimenzióba helyezi a megújuló energiák hasznosítását.
A múlté lesz ez a megállapítás. "Sohasem tudhatjuk pontosan előre mikor és mennyire fog fújni a szél, ezért a megtermelt energia mennyisége változó és kiszámíthatatlan, ezért nem igazítható a pillanatnyi igényekhez".
Nincs a nyílt térben forgó alkatrész mint a rotorlapátos szélerőműveknél-ezért nem veszélyes a madarakra.
Az erősebben széljárta területek és a gyengébben széljárta területek közötti különbségek másodlagossá válnak, mert a hibrid tipusú szélerőműveknél a szélenergia harmadrendű tényező.
Magyar fejlesztésű termék lehet ami előbbre viszi a megújuló energiák hasznosításának technológiáját.
A megújuló energiák hasznosítása oldaláról - javítja az energia előállítás hatékonyságát.
Elterjedése elősegíti a dekarbonizációt.
Irányt mutat a jövőbe: teret engedve a megújuló energiák hatékonyabb hasznosításának leváltja az időjárásfüggő rotorlapátos szélerőműveket, és jól illeszthető a centralizált és a decentralizált energiarendszerekbe is.
A technológia fejlődését mutatva felkészíti az emberiséget a fosszilis energiahordozók utáni időszakra.
A gátló tényezők oldaláról nézve: azok a fenntartások és kétkedések amik a szélenergia hasznosításával kapcsolatosak-eltünnek, vagy alig hallhatóvá válnak.
Felhasználási területei: lokálisan vagy akár globálisan minden olyan helyen területen, ahol az emberi szándék és az adott helyzet megengedi.
Készítette: Deme Mihály 2020 harmadik negyedévében.
Írások ezen az oldalon.
Különböző technológiai ágazatok megszületése és fejlődésének kezdete.
A hidraulikus energia térhódítása, majd a megújuló energia hasznosításban
való megjelenése.
Napenergiát hasznosító közösségi energia kiegészítve
megújuló energiákat hasznosító hidraulikus energiával működő
hibrid tipusú erőművel.
Miért kell lecserélni a rotorlapátos szélerőműveket hibrid tipusú szélerőművekre Magyarországon?